A zsidó parlament. Van olyan?
Igen. Igaz, hogy csak ötévente ülésezik, de akkor 2000en vagyunk és Izrael és a zsidóság jövőjéről döntünk. Egy kisebb verziója ülésezik évente is. Szeretnél erről többet tudni és talán a hangodat is hallatni ezen a nemzetközi össz-zsidó fórumon? Olvass tovább!
Minden itt kezdődött, nálunk, az osztrák-magyar monarchiában, a budapesti születésű, az 1800s évek végén aktív íróval, újságíróval, Herzl Tivadarral. Herzl nem csak megálmodta és megírta egy zsidó állam megteremtésének módját, de el is indította annak megvalósítását.
Hívására 1897 augusztus 29-én 208 ember (köztük 17 nő, ugyan még szavazati jog nélkül) jött össze a schweizi Basel városi kaszinó koncert termében az első Cionista Kongresszusra, hogy meglapítsanak egy cionista platformot, a Basel programot és a Cionista Világszervezetet. 26 sajtó tudósító volt jelen, akik beszámolói jelentős érdeklődést keltettek fel világszerte.
Így indult az izraeli álom megvalósítása. Mi is kell egy országhoz?
Föld. Pénz. Ember.
Pár év múlva létrehozták, külön de rokon szervezetként a Keren Keyemeth Leisrael-t (KKL), a Zsidó Nemzeti Alapot, hogy vásároljon földet Palesztinában, majd az 1920s években létrejött a Keren Hayeshod, pénzügyi szervként és a Jewish Agency for Israel (JAFI), avagy Sochnut, az Aliya, a bevándorlás elősegítésére, az emberek beilleszkedésének megkönnyítésére.
A négy szervezet összefügg, együtt alkotják Izrael u.n. Nemzeti Intézményeit (National Institutions). Általuk épült az ország és 1948 óta is ők jelentik az összekötő kapcsot Izrael és a Diaszpóra, az izraeliek és mi közöttünk.
Ma a világ zsidóságának fele él Izraelben, a fele a Diaszpórában. Egy nép vagyunk, van egy vallásunk. Sokfélék vagyunk, de az alapok ugyanazok.
A Cionista Világszervezet a Nemzeti Intézmények központja, az anyaszervezet és annak 5 évenként tartott kongresszusa lett a zsidó parlament, ahol mi is, a világ minden tájáról érvényesíthetjük ágazatunk, csoportunk, szervezetünk, pártunk, világnézetünk értékeit, érdekeit. Segíthetünk izraeli partnereinknek, akikkel közös értékeket képviselünk, az izraeli társadalmat és államot olyanná alakítani amilyennek 1948-ban elképzelték, amilyennek a Függetlenségi Nyilatkozatban ígérték: demokratikus, szabad, erős és békeszerető, toleráns. Minden zsidó Izraelje.
A nem politikai szervezetek pl. a jótékonyságra alakult Bnai Brith, a sport szervezet Maccabi, a nők WIZO-ja automatikusan küldhetik képviselőiket a Kongresszusra. A politikához csatlakozó szervezetek delegáltjai nyilvános, össz-zsidó szavazással kerülnek megválasztásra … és itt jön minden olyan magyarországi zsidó a képbe, akit érdekel Izrael és az egész zsidó nép jelenje és jövője. A kongresszusi részvétel demokratikus lehetőség arra, hogy befolyásoljuk, milyen irányba is megy a népünk. A szavazás pedig lehetőség, hogy erősítsük a saját világnézetünkbe illő irányzatokat.
