Ehud Barak védelmi miniszter kijelentette, hogy Izrael nem fél attól, hogy megtámadja Iránt

2008-07-17 22:04:00

Ehud Barak védelmi miniszter július 10-én azt mondta: Irán atomfegyverkezési programjának leállítását szívesebben látná a diplomáciai nyomás és a szankciók segítségével, de – figyelmeztetett – Izrael nem fél a fegyveres beavatkozástól sem. „Jelenleg a hangsúly a nemzetközi szankciókon és az erőteljes diplomáciai nyomáson van és ezeket a lehetőségeket a végsőkig ki kell meríteni” – mondta Barak egy munkapárti tanácskozáson. Hozzátette: „Izrael a régió legerősebb országa és a múltban bebizonyította, hogy nem fél a konkrét akciók alkalmazásától sem, ha létbiztonsága forog kockán.”

Barak megjegyzései néhány órával azután hangoztak el, hogy Irán július 10-én, kora hajnalban kilőtte a Perzsa-öbölben a rakéták második próbasorozatát. Azt demonstrálva, hogy képes Izraelre csapást mérni, szerdán az Iszlám Köztársaság kilenc ballisztikus rakétát tesztelt. A szerdai kísérleti rakétakilövésre az Egyesült Államok azonnal úgy reagált, hogy mindenáron megvédi szövetségeseit. Mindeközben Izrael azt nyilatkozta, hogy fölállít egy Irán kémlelésére képes légierőt.

Az Izraeli Űrkutatási Központ zártkörű kiállítást tervez július 10-én az egy éve kifejlesztett, intelligens keresőrendszerrel fölszerelt Eitam gépei számára. Ugyancsak csütörtökön az iráni állami rádióban elhangzott, hogy „mélyen a Perzsa-öböl vizein sikeresen teszteltek különböző szárazföld-tenger, föld-föld, tenger-levegő rakétákat és ugyancsak sikerrel próbálták ki a Hut rakétát is”.

A Hut az egyik iráni műholdas televízió szerint egy torpedó. Izraeli szakértők szerint a nagyszabású, július 9-i iráni hadgyakorlat során kilőtt rakéták nem a Sahab-3 ballisztikus rakéták továbbfejlesztett változatai. A Forradalmi Gárda parancsnoka azt nyilatkozta, hogy a kilenc tesztelt közép- és nagy hatótávolságú rakéta közt volt Izrael megtámadására alkalmas lövedék is. Hosszein Szalámi tábornok, a Forradalmi Gárda légierejének főparancsnoka az iráni televízióban azt nyilatkozta, hogy a tesztelt rakéták nagy hatótávolságú Sahab-3-as ballisztikus rakéták voltak, megnövelt hatótávolsággal, pontossággal és töltettel. „Az ujjunk állandóan a ravaszon van és bármikor készek vagyunk elindítani rakétáinkat” – mondta Szalámi. Uzi Rubin, a Hóma nevű program igazgatója – e program során fejlesztette ki Izrael a Nyíl nevű rakétaelhárítási rendszert – azonban megerősítette, hogy a kilőtt rakéták nem az iráni ballisztikus rakéták továbbfejlesztett típusai voltak. „Abból, amit láttam, ezek régi típusú Sahab-3 rakéták és az iráni nyilatkozatokkal ellentétben nem kétezer, csak ezerháromszáz kilométerre képesek lőni” – nyilatkozta Rubin szerdán.

Rubin fölvetette annak lehetőségét is, hogy a Sahab-3 kétezer kilométer hatótávolságú változatát még nem tesztelik, vagy még nem is működőképes. „Anélkül, hogy elhamarkodott lennék, megjegyzem, hogy a rakétáik képességeit illetően az irániak hajlamosak a túlzásokra” – mondta. A rakéták próbakilövése azt a célt szolgálta, hogy Irán megmutassa Izraelnek és az Egyesült Államoknak: kész megvédeni atomlétesítményeit bármilyen beavatkozással szemben. Szakértők a Sahab-3 folyékony üzemanyag rakétán alapszik és indításához is üzemanyagra van szükség. Ez annyira időigényes folyamat, hogy a lövedék a levegőben könnyen azonosítható. Mindemellett Nátán Farber, a haifai Technikon munkatársa szerint Irán erőteljesen dolgozik a Sahab feltuningolt, kétezer kilométer hatótávolságú változatának, az Asurának a kifejlesztésén. Farber becslése szerint az új töltet kevés üzemanyagot használ, ezzel lehetővé válik a gyors kilövés, viszont mintegy tizennégy perc alatt éri el Izraelt, míg a régi változat tizenegy perc alatt. Hírszerzési elemzők becslése szerint Iránnak több száz Sahab-3-ja és ennél még sokkal több, sok ezer rövid hatótávolságú, legfeljebb négyszáz kilométert megtenni képes rakétája van. Ez utóbbiak képesek elérni az Irakban lévő amerikai erőket illetve a Perzsa-öbölben állomásozó szövetséges csapatokat. Annak ellenére, hogy az izraeli védelmi vezetők nem szokták nyilvánosságra hozni a lehetséges iráni támadásra való visszavágással kapcsolatos részleteket, az izraeli honvédelemmel kapcsolatos kérdések központi helyet foglalnak el a nyugati médiában. Legújabban egy nagyszabású, körülbelül száz repülőgép részvételével megtartott izraeli légvédelmi hadgyakorlat zajlott a Földközi-tengeren, ezerötszáz kilométerre az izraeli partoktól – vagyis ugyanolyan távolságra, mint amilyenre az iráni, iszfaháni atomlétesítmények elhelyezkednek. A légiflotta vadászrepülőkből, tankerekből, elektronikus hadigépekből valamint kereső- és mentőhelikopterekből állt. Védelmi illetékesek az elmúlt hónapokban számos alkalommal hangsúlyozták, hogy szükséges megerősíteni az Izraeli Véderő „hosszú karját”, a légierőt. A légierő nemrég nyugállományba vonult főparancsnoka, Eliezer Skedi vezérőrnagy komoly csapásmérő repülőgépek beszerzésének a fontosságára hívta föl a figyelmet.

Szerinte Izraelnek F-35-ös lopakodó vadászgépekre kell szert tennie. Izrael arra a kérdésre vár választ az Egyesült Államoktól, mikorra tud ilyen repülőgépeket szállítani. Ezzel párhuzamosan Izrael saját rakétavédelmi rendszerének, a Nyílnak a jelentős fejlesztésére készül. A Tefen nevű, többéves program eredményeként megszületett Nyíl-3 képes lesz Izraeltől távol tartani a ballisztikus rakétákat. Egy területen úgy tűnik, Izraelnek még van tennivalója. Ez a terület a polgári lakosság fölkészítése az Iránból érkező esetleges rakétatámadásra. Az úgynevezett Hátországi Kommandó egyik rangidős tisztje szerint az iráni ballisztikus rakétákon kívül Izraelnek arra is föl kell készülnie, hogy rövid hatótávolságú rakétákkal lőhetik Szíriából vagy Libanonból. Izraeli tisztek tárgyalnak az Egyesült Államokban az fenyegető iráni veszélyről Magas rangú izraeli tisztek az iráni fenyegetésről tárgyalnak amerikai partnereikkel az Egyesült Államokban a július 14-én kezdődött héten. A jövő héten (a július 14-én kezdődő héten) esedékes egyesült államokbeli látogatásán Ehud Barak védelmi miniszter elképzelhető, hogy találkozik George Bush elnökkel és a kormány több fontos tagjával.

Tervezik Barak és Robert Gates amerikai védelmi miniszter találkozóját is. Gabi Askenázi vezérkari főnök szintén az Egyesült Államokba látogat a közeljövőben és a mostani jelentések szerint Meir Dagan, a Moszad főparancsnoka is oda készül. Condoleezza Rice, az Egyesült Államok külügyminisztere július 10-én figyelmeztette Iránt, hogy az Egyesült Államok nem hátrál meg attól, hogy szembenézzen az Izraelt érő iráni fenyegetéssel. Rice szerint az iráni rakéták tesztelése azt mutatja, hogy az Egyesült Államoknak szükséges fejlesztenie rakétavédelmi rendszerét. Iráni tisztviselők arra utaltak: az ország július 9-i rakétatesztje figyelmeztetés volt Izrael számára, hogy ne támadja meg Irán atomlétesítményeit. Izrael nem zárja ki ezt a lehetőséget. Rice azt mondta július 10-én, háromnapos közép-európai útja zárásakor, hogy az Egyesült Államok megvédi érdekeit és szövetségeseit.

Egy tanulmány hosszú távú politikai koncepciót sürget Irán befolyásolhatósága érdekében A Rand Kutatóintézet július 10-é közzétett elemzése szerint egy Irán elleni légitámadás aligha változtatná meg Teherán atomfegyverkezési politikáját. Az elemzés az Iránnal történő politikai tárgyalásokat ajánlja hosszú távú politikai megoldásként. Az Egyesült Államok vezetésével a nemzetközi politika erőfeszítéseket tesz az atomfegyverek kifejlesztésével gyanúsított Irán megfékezése érdekében. Teherán szerint azonban atomprogramja tisztán polgári célokat szolgál. „Ha az iráni atomlétesítményeket lebombáznák, az iráni közvélemény valószínűleg azt várná el saját kormányától, hogy a bombázásokat torolja meg” – vonja le a Rand a következtetést. „Az Irán elleni támadás a rosszakarat kifejezésre lenne alkalmas, és – úgy látjuk – aligha változtatna Irán politikáján” – írja a független kutatóintézet jelentése. „Az Egyesült Államok politikájának a hatékony párbeszéd feltételeinek megteremtésére kell fókuszálnia” – teszi hozzá a Rand. A jelentés az iráni állampolgárokkal való kapcsolatok szorosabbra fűzését, valamint az Egyesült Államok politikájában az iráni rendszerváltást és az Egyesült Államok érdekeivel ellentétes politikát folytató iráni kormányzat megbüntetését sürgető hangok elnémítását ajánlja. „Az Egyesült Államok kormánya képes Irán politikáját pozitív irányba mozdítani, de ez időigényes folyamat” – mutat rá a Rand elemzése.